Görömbő Kompánia

Görömbő Kompánia

A magyar néptánc, népzene, népmese hagyományait közös, dramatikus játékban ismertetjük meg gyermekekkel és felnőttekkel, a közönség összetételéhez, hangulatához igazítva, egy komplex műfajú programban, melynek kerete a fantázia és mesevilág. A körülbelül egyórás előadások valójában közös játékok a közönséggel, melyek során kicsik és nagyok aktív szereplőivé válnak a meséknek, és végül egy vidám táncház forgatagát alakítják ki. Gyerekek és felnőttek mulathatnak együtt, a közös játékban feloldódva. S hogy a mesékben fontos szerepet játszó dudát, tekerőt és egyéb zeneszerszámokat megismerjék, a muzsikusok bemutatják hangszereiket a táncok végeztével. Neves alkalmakkor (szüret, Karácsony, farsang, Pünkösd stb.) jelesnapi meséknek, beléjük szőtt népi gyermekjátékoknak lehetnek szereplői, hősei, táncosai, kik a Görömbő Kompániával töltenek egy mesés, táncos, víg órát

MŰSOROK

A mesékről

Javarészt népmesék dramatizált átdolgozásai, melyekbe folyamatosan bevonjuk az egész közönséget. Gyermekek és felnőttek közös játéka segít a gátlások feloldásában, s így a mesék végén, a táncházban már mindenki saját kedvéből járja a csárdást, ugróst vagy a moldvai táncokat. A “táncház” után, a mese végeztével a zenészek megismertetik hangszereiket a közönséggel, s egy közös énekléssel, muzsikálással zárul a program.

Jeles napok és alkalmak meséi:

- Újévi mese (Az álmos molnárlegényről)

- Március 15-i mese (A huszárnak állt leányról)

- Szent György napi mese

- Pünkösdi mese (A királyról, akinek nem született gyermeke)

- Szent Iván napi mese

- Szüreti mese

- Márton napi mese (Az aranytojást tojó libáról)

- Mikulás napi mese

- Betlehemes mese

- Karácsonyi mese

Alkalomhoz nem kötődő mesék:

Gyula és a csodaduda

Gyulát és családját Kató néne elkergetné a házukból de Plútó, az ördögök fejedelme segít rajtuk. Megajándékozza egy csudálatos dudával, melynek szavára – kinek fújják – annak táncolni kell. A dudával Gyula megtáncoltatja a kapzsi öregasszonyt, a bírót és családját, a pandúrokat és a pletykás falusiakat.

A király leányait szabadító juhász

Közhírré téteti a király, hogy annak adja kisebbik leányát s fele királyságát, ki elveszett leányait megkeresi. A kis kígyót kiszabadító juhászlegény megtudja, hogy az égigérö fa hetvenhetedik ágának hetvenhetedik levelén tartják fogva a leányokat a sárkányok. Felkapaszkodva a fára megküzd a sárkányokkal, őket tánccal legyőzi és végül megtartják a lakodalmat a kiskirályleánnyal.

Árgyélus és Tündér Ilona

Árgyélus a kisebbik királyfi beleszeret a királyi kertből aranyalmákat csenő Tündér Ilonába. Bár az irigy bába szétválasztaná őket, de Árgyélus bejárva országot világot megkeresi kedvesét és végül menyegzőt ülnek tündérországban.

Tündér Erzsébet

A szegényember legkisebb fia megőrzi az aranybúzát, de egy szarka ellop egy kalászt. Utána ered és eltéved egy rengeteg nagy erdőben. Megsegíti őt egy óriás és fiává fogadja. Felcseperedvén a legény feleséget keres s Tündér Erzsébetet veszi feleségül. Mikor hazatér a leánnyal rég látott édesszüléihez, a tündér elszökik. A legény bejárja a világot, míg végül megtalálja kedvesét és harmadszor is megülik a lakodalmat.

A szomorú királykisasszony

Kidobolják országszerte, hogy annak adja a király leányát és véle fele királyságát, ki megnevetteti a kis királyleányt. Az aranyszőrű táncos bárányt legeltető juhászlegény elindul szerencsét probálni. Útközben ki így – ki úgy hozzáragad a bárányhoz és végül egy táncos emberláncot vezet a legény a király udvarába. A szomorú királyleány oly jókedvre derül, hogy maga is beáll az egész udvari néppel a táncba.

Üstökös Demeter

Az ügyeskezű mesterlegényből országos hírű tolvaj lesz. Végül a király szab neki feladatot, mit ha nem teljesít Demeter, hát tömlöcbe vetik. A legény csudálatos muzsikájával túljár az őrök eszén. Mérgiben a király megparancsolja, hogy a papot, a kántort, a harangozót lopja el Demeter. A zsivány fiú még a királyné gyűrűjét is ellopja. Ügyességét látva a király a királykisasszonyt és fele országát Demeternek adja.

A rabobán leánya

A hunok maradékait Erdélyben rabobánok kormányozzák. Az egyik rabobán leányait elrabolja a sárkány. Hiába vigyázták őrök, vitézek, válogatott cigánylegények. Az egyetlennek maradt leány végül egy ördög vigyázza, ő és társai megmentik a leányt tánccal pusztítva el a sárkányt. Végül összeházasodnak a leányok és az ördögök. Így lettek az ördöngős székelyek ősei.

Mátyás király aranyszőrű báránya

Melyben elmeséljük, hogy a majdani igazmondó juhász, hogyan találta meg az elveszett aranyszőrű bárányt, mesebeli segítőtársai és az ördöngös muzsika segítségével.

Szépmező Szárnya és Hajnal

Az öreg Puszta fiai: Széptüzek Lángja, Jószél Fúvása és Szépmező Szárnya a rónán élnek, ki-ki a maga mesterségével. Szépmező Szárnya egyszer az állatokat terelgetve rátalál a sirdogáló Hajnalra. Megtudja, hogy Kalamona, a sárkányok atyja, feleségül kívánja Hajnalt. A legény beleszeret a szépséges Hajnalba, megfogadja, hogy megvédi. Ebben segít nnekik az öreg füvesasszony unokája, Piros. Az öreg Puszta és családja legyőzik Kalamona fiait, a három és a hétfejü sárkányokat, majd magát Kalamonát is. Végül megülik Hajnal és Szépmező Szárnya menyegzőjét.

Kapcsolódó bejegyzések:

Nincsenek kapcsolódó bejegyzések.