Minden adventi vasárnapon Élő Betlehem a Bosnyák téri templom kertjében.

A látványossághoz adventi műsor, karácsonyi énekek és előadás, valamint állatsimogató is tartozik.

Élőkép jelmezes szereplőkkel, kisállatokkal és interaktív, népi karácsonyi történetekkel.

Műsorai:

Kátai Zoltán

Magiar História

Históriás énekek, dalok a XVI. – XVII. századból ismert és ismeretlen szerzőktől (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Wathay Ferenc, Szenczi Molnár Albert) történelmünk nagy alakjairól (Szent István, Szent László, Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Báthory Gábor), és nagy eseményeiről (honfoglalás, török hódítás), de szerepelnek a műsorban moralizáló dalok és zsoltárfordítások is.

(ének, lant, koboz, fidula)

Muzsikáló Erato (avagy: szexus a folklórban)

Pajzán epigrammák, obszcén és “pornográf” dalok, erotikus népmesék és történetek a Vajdaságból és Erdélyből, Janus Pannoniustól a bakanótákig, Pálóczi Horváth Ádámtól Bartók Béla népdalgyűjtéséig. Csak 18 éven felülieknek! (gitár, citera, kontra, koboz, fidula)

Kátai Zoltán

Többrendbeli Énekek

XVI. – XVII. századbeli énekek. (Magyar Énekmondók – Kátai Zoltán, Róka Szabolcs – ének, lant, koboz, fidula, ud)

Borivóknak való

Borról és borivókról szóló énekek a XVI. – XVIII. századból. Róka Szabolccsal közös műsor. (ének, lant, koboz, fidula, ud)

Jelentem versben mesémet

Emlékműsor Báró Gyarmati Balassa Bálint, és a XVI.század katonaköltőinek (Tinódi,Wathay) tiszteletére. Szerelem, vitézség, hit a Balassi-énekekben.

(kb. másfél óra / ének, lant, koboz)(Igény szerint Róka Szabolccsal közösen)

Kátai zoltán

Wathay Ferenc Énekei

A 16.-17. század fordulóján élt katonaköltő 1602-1606. között Isztambuli rabságban írt énekeskönyvéből szólalnak meg énekek.

Kátai Zoltán

Magyar népzene együttes

A Rendes zenekar fiatal népzenészekből áll,    akik legtöbbje a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagy régóta kapcsolatban áll kultúránk e végtelenül sokszínű formájával.

Autentikus magyar, illetve más Kárpát-medencében élő népek népzenéjét próbáljuk elsajátítani a lehető legpontosabban, ezzel tisztelve emléküket és zenéjüket, tudván, hogy az nem a miénk csak használói, továbbadói és élvezői vagyunk.

Görömbő Kompánia

Görömbő Kompánia

A magyar néptánc, népzene, népmese hagyományait közös, dramatikus játékban ismertetjük meg gyermekekkel és felnőttekkel, a közönség összetételéhez, hangulatához igazítva, egy komplex műfajú programban, melynek kerete a fantázia és mesevilág. A körülbelül egyórás előadások valójában közös játékok a közönséggel, melyek során kicsik és nagyok aktív szereplőivé válnak a meséknek, és végül egy vidám táncház forgatagát alakítják ki. Gyerekek és felnőttek mulathatnak együtt, a közös játékban feloldódva. S hogy a mesékben fontos szerepet játszó dudát, tekerőt és egyéb zeneszerszámokat megismerjék, a muzsikusok bemutatják hangszereiket a táncok végeztével. Neves alkalmakkor (szüret, Karácsony, farsang, Pünkösd stb.) jelesnapi meséknek, beléjük szőtt népi gyermekjátékoknak lehetnek szereplői, hősei, táncosai, kik a Görömbő Kompániával töltenek egy mesés, táncos, víg órát

MŰSOROK

A mesékről

Javarészt népmesék dramatizált átdolgozásai, melyekbe folyamatosan bevonjuk az egész közönséget. Gyermekek és felnőttek közös játéka segít a gátlások feloldásában, s így a mesék végén, a táncházban már mindenki saját kedvéből járja a csárdást, ugróst vagy a moldvai táncokat. A “táncház” után, a mese végeztével a zenészek megismertetik hangszereiket a közönséggel, s egy közös énekléssel, muzsikálással zárul a program.

Dudás

Jeles napok és alkalmak meséi:

- Újévi mese (Az álmos molnárlegényről)

- Március 15-i mese (A huszárnak állt leányról)

- Szent György napi mese

- Pünkösdi mese (A királyról, akinek nem született gyermeke)

- Szent Iván napi mese

- Szüreti mese

- Márton napi mese (Az aranytojást tojó libáról)

- Mikulás napi mese

- Betlehemes mese

- Karácsonyi mese

Görömbőmese

Alkalomhoz nem kötődő mesék:

Gyula és a csodaduda

Gyulát és családját Kató néne elkergetné a házukból de Plútó, az ördögök fejedelme segít rajtuk. Megajándékozza egy csudálatos dudával, melynek szavára – kinek fújják – annak táncolni kell. A dudával Gyula megtáncoltatja a kapzsi öregasszonyt, a bírót és családját, a pandúrokat és a pletykás falusiakat.

A király leányait szabadító juhász

Közhírré téteti a király, hogy annak adja kisebbik leányát s fele királyságát, ki elveszett leányait megkeresi. A kis kígyót kiszabadító juhászlegény megtudja, hogy az égigérö fa hetvenhetedik ágának hetvenhetedik levelén tartják fogva a leányokat a sárkányok. Felkapaszkodva a fára megküzd a sárkányokkal, őket tánccal legyőzi és végül megtartják a lakodalmat a kiskirályleánnyal.

Árgyélus és Tündér Ilona

Árgyélus a kisebbik királyfi beleszeret a királyi kertből aranyalmákat csenő Tündér Ilonába. Bár az irigy bába szétválasztaná őket, de Árgyélus bejárva országot világot megkeresi kedvesét és végül menyegzőt ülnek tündérországban.

Görömbőmese

Tündér Erzsébet

A szegényember legkisebb fia megőrzi az aranybúzát, de egy szarka ellop egy kalászt. Utána ered és eltéved egy rengeteg nagy erdőben. Megsegíti őt egy óriás és fiává fogadja. Felcseperedvén a legény feleséget keres s Tündér Erzsébetet veszi feleségül. Mikor hazatér a leánnyal rég látott édesszüléihez, a tündér elszökik. A legény bejárja a világot, míg végül megtalálja kedvesét és harmadszor is megülik a lakodalmat.

A szomorú királykisasszony

Kidobolják országszerte, hogy annak adja a király leányát és véle fele királyságát, ki megnevetteti a kis királyleányt. Az aranyszőrű táncos bárányt legeltető juhászlegény elindul szerencsét probálni. Útközben ki így – ki úgy hozzáragad a bárányhoz és végül egy táncos emberláncot vezet a legény a király udvarába. A szomorú királyleány oly jókedvre derül, hogy maga is beáll az egész udvari néppel a táncba.

Görömbőmese

Üstökös Demeter

Az ügyeskezű mesterlegényből országos hírű tolvaj lesz. Végül a király szab neki feladatot, mit ha nem teljesít Demeter, hát tömlöcbe vetik. A legény csudálatos muzsikájával túljár az őrök eszén. Mérgiben a király megparancsolja, hogy a papot, a kántort, a harangozót lopja el Demeter. A zsivány fiú még a királyné gyűrűjét is ellopja. Ügyességét látva a király a királykisasszonyt és fele országát Demeternek adja.

A rabobán leánya

A hunok maradékait Erdélyben rabobánok kormányozzák. Az egyik rabobán leányait elrabolja a sárkány. Hiába vigyázták őrök, vitézek, válogatott cigánylegények. Az egyetlennek maradt leány végül egy ördög vigyázza, ő és társai megmentik a leányt tánccal pusztítva el a sárkányt. Végül összeházasodnak a leányok és az ördögök. Így lettek az ördöngős székelyek ősei.

Mátyás király aranyszőrű báránya

Melyben elmeséljük, hogy a majdani igazmondó juhász, hogyan találta meg az elveszett aranyszőrű bárányt, mesebeli segítőtársai és az ördöngös muzsika segítségével.

Görömbőmese

Szépmező Szárnya és Hajnal

Az öreg Puszta fiai: Széptüzek Lángja, Jószél Fúvása és Szépmező Szárnya a rónán élnek, ki-ki a maga mesterségével. Szépmező Szárnya egyszer az állatokat terelgetve rátalál a sirdogáló Hajnalra. Megtudja, hogy Kalamona, a sárkányok atyja, feleségül kívánja Hajnalt. A legény beleszeret a szépséges Hajnalba, megfogadja, hogy megvédi. Ebben segít nnekik az öreg füvesasszony unokája, Piros. Az öreg Puszta és családja legyőzik Kalamona fiait, a három és a hétfejü sárkányokat, majd magát Kalamonát is. Végül megülik Hajnal és Szépmező Szárnya menyegzőjét.