Műsorai:
Kátai Zoltán
Magiar História
Históriás énekek, dalok a XVI. – XVII. századból ismert és ismeretlen szerzőktől (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Wathay Ferenc, Szenczi Molnár Albert) történelmünk nagy alakjairól (Szent István, Szent László, Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Báthory Gábor), és nagy eseményeiről (honfoglalás, török hódítás), de szerepelnek a műsorban moralizáló dalok és zsoltárfordítások is.
(ének, lant, koboz, fidula)
Muzsikáló Erato (avagy: szexus a folklórban)
Pajzán epigrammák, obszcén és “pornográf” dalok, erotikus népmesék és történetek a Vajdaságból és Erdélyből, Janus Pannoniustól a bakanótákig, Pálóczi Horváth Ádámtól Bartók Béla népdalgyűjtéséig. Csak 18 éven felülieknek! (gitár, citera, kontra, koboz, fidula)
Kátai Zoltán
Többrendbeli Énekek
XVI. – XVII. századbeli énekek. (Magyar Énekmondók – Kátai Zoltán, Róka Szabolcs – ének, lant, koboz, fidula, ud)
Borivóknak való
Borról és borivókról szóló énekek a XVI. – XVIII. századból. Róka Szabolccsal közös műsor. (ének, lant, koboz, fidula, ud)
Jelentem versben mesémet
Emlékműsor Báró Gyarmati Balassa Bálint, és a XVI.század katonaköltőinek (Tinódi,Wathay) tiszteletére. Szerelem, vitézség, hit a Balassi-énekekben.
(kb. másfél óra / ének, lant, koboz)(Igény szerint Róka Szabolccsal közösen)
Kátai zoltán
Kátai zoltán
Wathay Ferenc Énekei
A 16.-17. század fordulóján élt katonaköltő 1602-1606. között Isztambuli rabságban írt énekeskönyvéből szólalnak meg énekek.
Kátai Zoltán
]]>
 Juhász Róza |
 Takaró Mihály |
Időpont:
2011. április 16, Kezdés: 19:00 óra
Helyszín:
Honvéd Kulturális Központ, Pódium Bár
1143 Budapest, Stefánia út 34-36. I. emelet
Eperjes Károly színész
Az igazat mondd, ne csak a valódit !
Összeállítás a XX. századi Istent Kereső Magyar Költők műveiből
Babits Mihály, Ady Endre, József Attila, Pilinszky János
és más költőktől
EPERJES KÁROLY
A 80-as évek egyik legjelentősebb magyar férfi filmszínésze tanár szülők gyermekeként született 1954,február 17-én a Fertő-tó melletti Hegykő községben,és kisebb vargabetű után került a színjátszás közelébe. Egy este a városban bolyongva meglátott egy plakátot, a helyi színjátszó körbe kerestek jelentkezőket, ahová Eperjes Károly, ismert becenevén Szamóca is felvételizett.Itt ismerkedett meg beszédtanárával, Montagh Imrével, aki elsőként figyelt fel a tehetségére, és arra buzdította, hogy jelentkezzen a főiskolára -- igen ám, de Eperjes Károly a Gyógypedagógiai Főiskola logopédus szakára adta be a lapját. Hónapok teltek el, amíg tisztázták,hogy a tanár úr a Színművészeti Főiskolára gondolt.Amikor elkezdi a főiskolát, már 27 éves, de ugyanolyan lelkesen veti bele magát a tanulásba, mint 18 éves osztálytársai.1980-ban szerez diplomát, majd Kaposvárra szerződik, a hosszú színészévek alatt megfordul a Nemzeti Színháznál, a Katona József Színházban, majd a Radnóti és a Művész Színház után 2000-től az Új Színházhoz szerződik.A filmes szakma igen korán felfigyel széles repertoárjára és jellegzetes beszédmódjára -- Eperjes Károly első igazán emlékezetes szerepét Feleki Kamill oldalán alakítja Gárdos Péter Uramisten című filmjében, melyben egy ifjú artistát játszik, aki a mester egykori világszámára pályázik.Eperjes Károly együttműködése Bereményi Gézával a tanítványok című filmmel kezdődik 1985-ben, és a mai napig töretlen -- a legnagyobb sikert az Eldorádó című közös filmjükkel aratják, melyben Eperjes Károly Monorit, a robosztus piackirályt játssza, aki mindenre hajlandó a családjáért az 50-es években.Bereményi (A tanítványok, Eldorádó, A turné, A hídember) mellett olyan jeles filmrendezőkkel dolgozik együtt hullámvölgyektől mentes,töretlen pályáján, mint András Ferenc (A nagy generáció), Gárdos Péter (Uramisten, Szamárköhögés), Szabó István (Redl ezredes, Hanussen),Tímár Péter (Csapd le, csacsi!, 6:3, avagy játszd újra Tutti!). Kvalitásait a szakma több rangos kitüntetéssel honorálta már -- négyszer nyerte el a Filmszemle díját a legjobbférfi főszereplő kategóriában, Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas művész, aki a Chicagói Filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díjat is megkapta 1985-ben, és akit Európa-díjra jelöltek 1989-ben.Eperjes Károly két gyermek édesapja, 1994-ben rövid ideig parlamenti képviselőként is tevékenykedett. Eperjes Károly saját hitvallását találóan a következőképpen fogalmazta meg Bolberitz Pállal közösen irt Thália és Teológia c. könyvében :“…jó keresztény apa és szinész igyekszem lenni Magyarországon, magyarul, mindannyiunkért. Igy tudnék a legjobban szolgálni az Úrjézusnak, a családomnak, a hazámnak és az egységnek.”
 Eperjes Károly színész |
 Eperjes Károly színész |
 Eperjes Károly színész |
 Eperjes Károly előadóművész |
 Eprjes Károly színész |
 Eprjes Károly színész |
]]>