Arany János költeményei nemzeti irodalmunk páratlan és megismételhetetlen remekművei. Egyedülálló nyelvi gazdagsága, írói zsenialitása régi időkbe repít. Kápráztató emberismerete, szeretete, humora, a ma emberét is elvarázsolja.

Igényesen összeállított irodalmi műsorokat ajánlunk Művelődési Házaknak, iskoláknak, civil közösségeknek.

Célunk: Minél több helyre eljuttatni a magyar költészet gyöngyszemeit, ezáltal is megemlékezve a legnagyobb magyar költőről.

Hűvösvölgyi Ildikó Arany asszonyok Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth díjas művésznő estje. Arany János versei, dalai és balladáiból készült melodrámái, a korszak legszebb zongoraműveivel fűszerezve. Közreműködik: Elek Szilvia zongoraművésznő-zeneszerző Az előadás az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett Arany János-emlékév programja. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott előadás.

További információ, előadás egyeztetése, kapcsolat:

Hazai Műsoriroda

+36 30 94 90 787

Húsvéti Készülődés címmel Eperjes Károly zenés irodalmi estet ad a xx. század Istenkereső Költőitől (Ady, Babits, József Attila…)

Gordonkán közreműködik: Négyessy Katalin

Időpont: 2012. március 29. csütörtök, 19:00

Helyszín: Jókai Mór művelőd

ési központ, Budaörs

Hűvösvölgyi Ildikó

Március 15: Kitüntetések

Magyar Érdemrend Tiszti- és Lovagkereszt

Március 15. alkalmából Réthelyi Miklós, Halász János és Jávor András Magyar Érdemrend Tiszti- és Lovagkereszt, illetve Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át.

Magyar Érdemrend Lovagkeresztet kapott Hűvösvölgyi Ildikó színművész.

2012. március 14. 12:05

Gratulálunk !

-Interjú a SMOSZ lapjában, a Híradóban-

Meister Éva színművésznővel Svédországban tett körútján találkoztam, amikor októberben, a SMOSZ meghívására, versekből és népdalokból összeállított Psalmus Hungaricus című műsorával járta az országot.

Úgy éreztem, hogy érzelmi gazdasága az, ami megragadja a hallgatót. Sok riport a készült már vele pályafutásáról; én inkább belső énjét szerettem volna megismerni, ezért magyarságtudatáról, gondolatvilágáról kérdeztem.

- Hogyan fogadta Ön a svédországi magyar egyesületek a meghívását?

- Engem is meglepett, mert egy nap levelet kaptam a honlapomra, hogy nagy szeretettel meghívnának Malmöbe, az október 23-i megemlékezésre. A tavalyi nünbergi előadásom visszhangja jutott el Svédországba, ezért kerestek meg. Ezzel párhuzamosan a SMOSZ-nak is ajánlották az előadást, így országos turné lett az egészből. Nagyon örülök a meghívásnak és hálával tartozom mindenkinek, hogy  ilyen lelkesedéssel fogadtak.

- Hol lépett még fel Ön Magyarország határain kívül?

- Természetesen Erdélyben; oda többször visszahívtak, mivel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja voltam. Kivéve, az itt előadott Psalmus Hungaricus estemet, minden más előadásommal jártam Erdélyben. Református templomokban, művelődési házakban léptem fel az elmúlt 21 év alatt. Ezenkívül jártam Délvidéken, Bécsben, nagyon sokszor Németországban. Meghívásom van New Yorkba, a Fészek klubba, de Kárpátaljára és Felvidékre is el szeretnék menni ezekkel az előadásokkal.

- Vannak-e Ön szerint közös vonásai az otthonról elszakadt magyaroknak?

- Minden nemzetnek van egyfajta viselkedési kultúrája, így a magyaroknak is. Kedvesek a vendéghez; ez mindenhol érezhető. Az emberek megfogják a kezemet és beszélgetünk. Közös vonás az az arckifejezés, amit a színpadról látok az embereken, ahogy a versekre reagálnak. Megérinti őket az előadás, elérzékenyülnek, megtelik a szemük könnyel, és úgy néznek rám, mintha rokon lennék. Ez annyira szép.

- Mit tart szem előtt, amikor egy irodalmi előadás anyagát összeválogatja?

- Az estjeim témája különböző. Az első, a romániai 1989-es forradalom előtt készült, és előtte két héttel került bemutatásra Magyarországon (címe: Csöndes kiáltvány a vesztesekért). Erdélyi költők verseiből és táncház-zenéből állítottam össze, és arról szól, hogy hogyan nem szabad elhagyni a szülőföldet. Sok magyar sok történelmi pillanatban kényszerült arra, hogy elhagyja szülőföldjét, és jó, ha előre tudja,  mivel számolhat idegenben. Ez akkor is érvényes, ha az ember anyanyelvi közegben marad – én megéltem ezt az életérzést.

Következő előadásom Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámája volt. Árva Bethlen Kata Olthévízen élt, ahonnan én származom, s az ottani lelkész kért meg, hogy egy nemzetközi konferenciára készítsem el ezt az előadást. A harmadik egy sanzonest volt, Kék Angyal címmel. Szerettem volna megmutatni, hogy én ezt is tudom énekelni.

A Psalmus Hungaricus úgy készült, hogy egy régi ismerősöm felkért, készítsek egy előadást a Hősök Napjára.

- Az Ön munkásságára erős magyarságtudat jellemző…

- Négy előadásból három a magyar nemzetért, a magyar nemzethez szól. Ezért is lettem színésznő: nemzetemért akarok tenni. Kultúránkat fogom támogatni, amíg élek.

- Hogyan élte meg az Erdélytől való elszakadást?

- Elhagyni a szülőföldet mindenkinek egy nagy törést jelent, még akkor is, ha a Kárpát-medence közös hazánk. Ha valaki a Székelyföldről átköltözik, mondjuk Sopronba, azt is nagy törésként fogja megélni. Megérzi azt is, ha csak egyszerűen más városba költözik. Ha valaki elmegy a Kárpát-medencéből a nagyvilágba, még nehezebb megmaradni magyarnak, feldolgozni a traumát. Nekem is nehéz volt elhagyni azt a falut, ahol születtem. Egy szűk közösségben az ember védett. Magyarországon rendkívül sok jóakaratú, segítőkész, derék emberrel találkoztam, s mégsem találtam meg azt, amit otthon hagytam.

- Pótolja-e a munkássága ezt a honvágyat?

- Valószínű, hogy ezek az előadások nem születtek volna meg, ha egy magyarországi színházhoz kerülök. Így rákényszerültem arra, hogy ne adjam fel a szakmámat, amit diákkorom óta szerettem volna csinálni. Mivel nem volt színházam, teremtettem magamnak egyet. Ez nem pótcselekvés, hanem magától jön. Úgy érzem, ezzel tartozom a magyarságomnak, népemnek, azoknak, akik közül eljöttem és akikhez eljöttem. Ez sorsom és küldetésem.

- Egyik riportban arra utalt, hogy igen fontos a fiataloknak visszaadni a magyarságtudatot. Hasonló nehézségekkel küzdünk mi is itt nyugaton. Mi a megoldás?

- Az erdélyi fiataloknak, talán még megvan a magyarságtudata, mert viszonylag konzervatív közösségben élnek, és főleg a szülők alakítják értékrendjüket. Magyarországon nem vették észre idejében, hogy ők is meg kell küzdjenek a magyarságtudatukért. De most, talán Magyarországon is kezd megmozdulni a magyarság. Azok a magyar érzelmű emberek, akik különböző szövetségekbe tömörülnek, mint például történelmi egyesületek, íjászok egyesülete stb.,  a régi, honfoglalás előtti és utáni történelmi eseményeket, harci eszközökkel való bánásmódot, ősi magyar szokásokat oktatják a fiataloknak. Találkozókat szerveznek, fenntartják a kapcsolatot az erdélyi magyarsággal, és felébred bennük a magyarságtudat,  hogy jó dolog magyarnak lenni. E cél érdekében az oktatásba vissza kell hozni a magyar nyelv tiszteletét és történelmünk ismeretét. A gyermekeket meg kell arra is tanítani, hogy lelkesedéssel fogadják nyelvünket és történelmünket. Ebben nekünk, színészeknek is, nagy felelősségünk van, mert sok múlik azon, hogy mit adunk át a következő generációnak. Éppen ennek érdekében teremtettünk egy virtuális közösséget az interneten, aminek célja a magyar kultúra terjesztése. Innen azóta tovább is léptünk, mivel igény volt a személyes kapcsolatokra is, és egy alapítványt hoztunk létre. Kulturális híd létrehozása a célunk a világban szétszóródott és az otthoni magyarság között; a diaszpórában élő második és harmadik generációt is szeretnénk megérinteni.

Kérdezett: László Patrícia Meister Éva – Psalmus Hungaricus Meister Éva – Csöndes Kiáltvány a Vesztesekért

Csöndes Kiáltvány a Vesztesekért

Zenés, verses pódiumest (60 perc) arról, hogy bizonyos történelmi pillanatokban, hogyan kényszerül a magyarság a szülőföld elhagyására, és ezt a “két hazára árva” állapotot hogyan éli meg.

Részletek hangzanak el: Bogdán László, Czegő Zoltán, Csiky László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Kiss Dénes, Kovács András Ferenc, Magyari Lajos, Székely János, Szőcs Géza és Szőcs Kálmán erdélyi költők verseiből, erdélyi táncház zene kíséretében.

(Bemutató: 1989. december 8.)

		Psalmus Hungaricus (Magyar Zsoltár)
		Túl az 50.-ik előadáson Pódiumműsor (60perc zene, vers, próza)  a magyarság szabadságvágyáról, harcainkról és az összetartozásról a Rákóczi-féle szabadságharctól napjainkig. Részletek hangzanak el : Ady Endre, Albert Camus, Bánfi Ferenc, Cseh Tamás, Czegő Zoltán, Dsida Jenő, Ferenczes István, Gyulay Pál, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Pesty László, Petőfi Sándor, Petrás János, Székely János, Szőcs Géza, Teleki Pál, Wass Albert és Wittner Mária műveiből, kuruc, katona- és népdalokkal. (Bemutató:2009.május.)

Meister Éva, a Magyarságtudat Ébresztgetője – Interjú

Minden adventi vasárnapon Élő Betlehem a Bosnyák téri templom kertjében.

A látványossághoz adventi műsor, karácsonyi énekek és előadás, valamint állatsimogató is tartozik.

Élőkép jelmezes szereplőkkel, kisállatokkal és interaktív, népi karácsonyi történetekkel.

Műsorai:

Kátai Zoltán

Magiar História

Históriás énekek, dalok a XVI. – XVII. századból ismert és ismeretlen szerzőktől (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Wathay Ferenc, Szenczi Molnár Albert) történelmünk nagy alakjairól (Szent István, Szent László, Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Báthory Gábor), és nagy eseményeiről (honfoglalás, török hódítás), de szerepelnek a műsorban moralizáló dalok és zsoltárfordítások is.

(ének, lant, koboz, fidula)

Muzsikáló Erato (avagy: szexus a folklórban)

Pajzán epigrammák, obszcén és “pornográf” dalok, erotikus népmesék és történetek a Vajdaságból és Erdélyből, Janus Pannoniustól a bakanótákig, Pálóczi Horváth Ádámtól Bartók Béla népdalgyűjtéséig. Csak 18 éven felülieknek! (gitár, citera, kontra, koboz, fidula)

Kátai Zoltán

Többrendbeli Énekek

XVI. – XVII. századbeli énekek. (Magyar Énekmondók – Kátai Zoltán, Róka Szabolcs – ének, lant, koboz, fidula, ud)

Borivóknak való

Borról és borivókról szóló énekek a XVI. – XVIII. századból. Róka Szabolccsal közös műsor. (ének, lant, koboz, fidula, ud)

Jelentem versben mesémet

Emlékműsor Báró Gyarmati Balassa Bálint, és a XVI.század katonaköltőinek (Tinódi,Wathay) tiszteletére. Szerelem, vitézség, hit a Balassi-énekekben.

(kb. másfél óra / ének, lant, koboz)(Igény szerint Róka Szabolccsal közösen)

Kátai zoltán

Wathay Ferenc Énekei

A 16.-17. század fordulóján élt katonaköltő 1602-1606. között Isztambuli rabságban írt énekeskönyvéből szólalnak meg énekek.

Kátai Zoltán

Juhász Róza

Takaró Mihály

Időpont:

2011. április 16, Kezdés: 19:00 óra

Helyszín:

Honvéd Kulturális Központ, Pódium Bár

1143 Budapest, Stefánia út 34-36. I. emelet

Kubik Anna Kossuth Díjas

A nemzeti ünnep alkalmából többek között Kubik Anna színművész vehetett át Kossuth-díjat március 14-én, a Parlamentben.

A Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként ítélték oda az elismerést. (A művésznő 2009-ben alternatív Kossuth-díjat is kapott.)

Álomkófic

Megzenésített versek gyermekeknek

„Évek óta készültünk, hogy egy olyan lemezt készítsünk a gyermekeknek, melyben a versek eggyé válnak a dallamokkal, a dallamok a gyermekekkel, s így a költészet észrevétlenül épülhet be az életükbe. A dalokat szívből írtuk apró gyermekeknek, kisiskolásoknak, nagyiskolásoknak,
kamaszoknak és mindazoknak, akik megérzik bennük a körülöttünk élő világ sokszínűségét. Oly jó néha elcsellengve széllel tündökölni, színekkel táncolni, Boldogasszony felé tekinteni, erdőben rókát bámulni, réteken megpihenni, árvalányhajjal egymást cirógatni, tavak partján moszkitók énekére békákkal vacsorálni, útban hazafelé cinkét hivogatni, kóficokkal álmodozni, ménesek közt lovak meséit figyelni és olyan jó gyermeknek lenni… még felcseperedve is.”

Misztrál